Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó állami támogatásból vásárolta meg Veszprém önkormányzata 2021-ben a Budapest út 8. szám alatt található egykori szakszervezeti székházat. Az épületben eredetileg kulturális rendezvényeket, kiállításokat és látogatóközpontot terveztek, ám ezekből semmi nem valósult meg. Azóta több hasznosítási elképzelés is felmerült, de öt évvel a vásárlás után továbbra sem látható, mikor és milyen funkcióval töltenék meg az ingatlant.
2021 áprilisában 700 millió forintért vásárolta meg Veszprém önkormányzata a Budapest út 8. szám alatt található egykori SZMT-székházat a Szervezett Munkavállalókért Alapítványtól. Az ingatlanszerzés az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programhoz kapcsolódó, több mint 3,3 milliárd forintos állami támogatásból valósult meg, amelynek keretében a város az egykori Balaton Bútorgyár területét is megszerezte. Miközben utóbbi Gyárkert néven népszerű koncert- és rendezvényhelyszínné vált, a szakszervezeti székház egészen más utat járt be. A 700 millió forintért megvásárolt épületnek öt év elteltével sem látható olyan érdemi, tartós hasznosítása, amely megfelelne a vásárláskor meghirdetett céloknak. A rendelkezésre álló önkormányzati dokumentumokból az sem derül ki, hogy az ingatlan az elmúlt években mennyi bevételt termelt, és mekkora összeget emésztett fel a fenntartása.
Pedig az önkormányzat eredetileg konkrét kulturális szerepet szánt az épületnek. A hivatalos EKF-projektleírás szerint a székházban látogatóközpontot, információs pontot, kamarazenei és irodalmi rendezvényeket, kiállításokat, közönségtalálkozókat, valamint zenekari próbatermeket terveztek kialakítani. A 2023-as EKF év azonban úgy ért véget, hogy az eredetileg meghirdetett funkciók megvalósulásáról nem találtunk egyértelmű dokumentációt, ahogyan olyan EKF-rendezvényt sem sikerült azonosítanunk, amelynek helyszíne maga az SZMT-székház lett volna. Ez felveti a kérdést, ha az ingatlan megvásárlását az EKF-programmal indokolták, végül milyen kulturális feladatot látott el a 700 millió forintos beruházás?
Ráadásul az önkormányzat már az EKF-év előtt a székház hosszú távú bérbeadását készítette elő. A Közjóléti Bizottság 2022. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a város 15 évre adta volna bérbe az épületet, havi nettó 2,2 millió forintért, ami évente 26,4 millió forintos bevételt jelenthetett volna. A bizottsági vitában ellenzéki képviselők azt is felvetették, hogyan egyeztethető össze egy ilyen hosszú bérleti konstrukció az eredetileg tervezett EKF-funkciókkal. Az önkormányzat egyik képviselője akkor elmondta, hogy a korábbi bérlő felmondta a szerződését, az új bérbeadáshoz pedig az állami támogatás miatt külön miniszteri engedélyre volt szükség. Az engedély megérkezett, a pályázatra azonban akkor még nem volt érdeklődő.
1744 négyzetméternyi belvárosi területet adott el 80 millió forintért a VKSZ a VEMÉV-SZER-nek 2020-ban
A székház sorsa a következő években sem rendeződött. A 2025. májusi közgyűlésen ismét szóba került az ingatlan hasznosítása: Porga Gyula polgármester akkor arról beszélt, hogy lenne érdeklődő bérlő, és pályázatot írnak ki. Néhány hónappal később, szeptemberben már az épület vagyonkezelésbe adásáról készült előterjesztés, amelyet azonban a Tulajdonosi Bizottság ülése előtt visszavontak. Időközben az SZMT-székház és a szomszédos Gyárkert térsége bekerült a NONA nevű nemzetközi városfejlesztési programba is, amelynek keretében lakossági felmérések és szakmai egyeztetések zajlottak a terület jövőjéről. A 2026 júniusában ismertetett eredmények után újabb fejlesztési tervek elkészítését helyezték kilátásba. Vagyis öt évvel a 700 milliós vásárlás és három évvel az EKF-évad után a város még mindig az épület jövőbeli hasznosításának lehetőségeit vizsgálja.
Az ügy egyik legfontosabb megválaszolatlan kérdése, hogyan számolták el szakmailag az EKF-forrásból megvásárolt ingatlant.
Az aHang helyi szervezete, az aPont Veszprém petíciót indított, hogy derüljön ki, mi lesz végre az SZMT-székház sorsa. A civil szervezet úgy fogalmazott,
Veszprém egyik frekventált részén áll egy jelentős értékű, önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelynek hasznosítása évek óta visszatérő téma a városi közéletben. Az eredetileg tervezett EKF-funkciók teljesüléséről nincs egyértelműen hozzáférhető nyilvános beszámoló, miközben az épület bérbeadásáról és jövőjéről több alkalommal is tárgyaltak. A veszprémieknek joguk van tudni, hogy a közpénzből megvásárolt ingatlan milyen közösségi vagy gazdasági értéket teremtett eddig, és milyen tervei vannak vele az önkormányzatnak.
