Weltler Ádám ügyvéd, az aranyosvölgyi civilek jogi képviselője új videójában arra hívja fel a figyelmet, hogy a város már évekkel a telekeladások előtt részletes terveket fogadott el a terület közösségi és zöldfelületi fejlesztésére, ezek megvalósításának garanciái azonban nem láthatók az eddig megismert dokumentumokban.
Újabb videóban foglalkozott az aranyosvölgyi ingatlanügyletekkel Weltler Ádám ügyvéd, az Aranyosvölgy és Környéke Baráti Kör jogi képviselője, aki ezúttal Veszprém korábbi városfejlesztési és zöldfelületi stratégiáit vetette össze a területen történtekkel. Mint rámutatott,
a város 2015 és 2020 közötti környezetvédelmi programjában már konkrét elképzelések szerepeltek Aranyosvölgy jövőjéről: ligetes, sportolásra és rekreációra alkalmas zöldfelületek, tudományos park, kutatás-fejlesztési funkciók, valamint ezekhez kapcsolódó lakóterületek kialakítását tervezték.
A dokumentum projektgazdaként a VKSZ Zrt.-t jelölte meg. A 2019 júniusában elkészült Zöldfelületi Helyzetkép a Séd menti fejlesztések Aranyosvölgy irányába történő folytatását szorgalmazta, a 2019 szeptemberében elfogadott Zöldfelületi Stratégia pedig már konkrétan említette a gyalogos és kerékpáros kapcsolatok északi kiterjesztését, a közösségi kerteket, valamint a sport- és rekreációs létesítményeket. Utóbbi dokumentumot a veszprémi közgyűlés 2019. szeptember 26-án, a 200/2019. számú határozattal fogadta el, és rendelkezett annak végrehajtásáról is.
Ehhez képest alig egy évvel később megkezdődött az aranyosvölgyi ingatlanok értékesítése: 2020 szeptemberében 17 telket nettó 102,2 millió forintért, 2021 márciusában pedig további nyolcat nettó 105 millió forintért adtak el. A városi tulajdonú cég érdekköréből így összesen 25 ingatlan került ki, nettó 207,2 millió forintért. Weltler szerint a legfontosabb kérdés nem önmagában az, hogy miért értékesítették a területeket, hanem az, hogy a szerződésekben milyen garanciákat biztosítottak a korábban elfogadott városfejlesztési célok megvalósítására.
Melyik megállapodásban garantálták a közhasználatú ligetek, a sportpályák, a kerékpárút, a zöldfolyosó vagy a csapadékvíz-visszatartó létesítmények kialakítását?
– tette fel a kérdést az ügyvéd.
Álláspontja szerint az eddig megismert dokumentumokból nem látható, hogy a város saját stratégiai céljai teljeskörűen számonkérhető fejlesztői kötelezettségekké váltak volna. Weltler hangsúlyozta, hogy a korábbi tervek nem zárták ki a lakófunkciót, de annak megvalósítását jelentős közösségi, rekreációs és környezetvédelmi fejlesztésekkel együtt képzelték el.
A történet különös ellentmondása, hogy a város 2024 decemberében felülvizsgált zöldfelületi stratégiájában továbbra is szerepeltek a Séd-völgy északi kiterjesztésére, valamint a közösségi és rekreációs funkciók fejlesztésére vonatkozó elképzelések, vagyis a korábban megfogalmazott célokról a telekeladások után sem mondtak le. Weltler videójában Valencia és New York példáját is felidézte, ahol a tudatos városfejlesztési döntések és a civil fellépés eredményeként olyan hatalmas közparkok jöttek létre, amelyek ma a városok legnagyobb értékei közé tartoznak. Az ügyvéd szerint ezek a példák azt mutatják, hogy a döntéshozóknak nemcsak egy-egy terület pillanatnyi gazdasági értékét, hanem a következő generációk érdekeit is mérlegelniük kell. „A stratégia nem pusztán egy dokumentum. A stratégia a jövőnek tett vállalás” – fogalmazott Weltler, hozzátéve: „Egy városvezetés munkáját nem azon lehet lemérni, milyen jövőt ígér, hanem azon is, hogy a döntéseivel mennyit valósít meg belőle.”