2026. szeptember 28-án őrizetbe vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. Az eljárás korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folyik, Seszták Miklós pedig tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az országos ügynek van egy érdekes veszprémi mellékszála is. Seszták kabinetfőnöke, Mihalovics Péter Veszprémből érkezett.
Navracsics mellől Seszták kabinetjébe
Mihalovics Péter kormányzati karrierje nem Seszták Miklós mellett kezdődött. Már 2011-ben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kabinetfőnöke lett, miközben a Fidelitas alelnöke, majd országos választmányának elnöke is volt. A HVG 2012-ben a Navracsics körül felépülő fiatal politikusi kör egyik szereplőjeként írt róla; Mihalovics ekkor országgyűlési és veszprémi önkormányzati képviselőként, miniszteri biztosként és kabinetfőnökként is tevékenykedett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül 2011. október 1-jén nevezték ki a Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztossá. 2011-ben lett a Fidelitas elnöke.
Ebből a politikai-kormányzati körből került aztán tovább: 2014-ben Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kabinetfőnöke lett, és 2018-ig dolgozott mellette.
Seszták Miklós 2014 és 2018 között volt nemzeti fejlesztési miniszter. Mihalovics Pétert 2014. június 7-ével nevezte ki miniszteri kabinetfőnöknek. A parlamenti iratok azt is rögzítik, hogy Mihalovics kabinetfőnökként vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett volt, és a minisztérium tájékoztatása szerint ennek eleget tett.
Mihalovics ekkor már ismert veszprémi politikus volt. Nyolc éven keresztül képviselte a Dózsavárost a veszprémi közgyűlésben, majd 2014-ben a Fidesz–KDNP Hegedűs Barbarát indította utódjaként.
Ennek az Aranyosvölgy történetében is van jelentősége. Mihalovics annak a dózsavárosi térségnek volt önkormányzati képviselője, amelyhez az Aranyosvölgy kapcsolódik. Évekkel később pedig már egy olyan gazdasági kör vezetőjeként jelenik meg, amelynek érdekeltsége elvezet az Aranyosvölgy egyik beruházójáig.
2014: még egészen más vagyoni helyzet
Mihalovics Péter utolsó nyilvános országgyűlési vagyonnyilatkozata 2014-ből ismert. Természetesen nem volt vagyontalan: a nyilatkozatában egy XII. kerületi és egy veszprémi lakás is szerepelt. A likvid pénzügyi vagyona azonban az ezt követő évek üzleti tranzakcióihoz képest szerény volt.
A nyilvánosságra került adatok szerint 4 millió forint készpénzt és 11 millió forint megtakarítást tüntetett fel, miközben 15 millió forint banki és további 9 millió forint magánszeméllyel szembeni tartozása volt. A pénzügyi megtakarításai tehát 15 millió forintot tettek ki, a feltüntetett tartozásai pedig 24 millió forintot.
Néhány évvel később azonban már egészen más nagyságrendű pénzügyi vállalás jelenik meg a nevéhez kapcsolódóan.
2017: megjelenik a 90 milliós nagyságrend
A HVG által korábban feldolgozott cégiratok szerint Mihalovics Péter 2017 novemberében, tehát még Seszták Miklós kabinetfőnökeként, 50 százalékos üzletrészt szerzett a Danube Beruházó és Üzemeltető Kft.-ben.
Az üzletrész vételára 1,5 millió forint volt. Ennél azonban lényegesen nagyobb összeg kapcsolódott az ügylethez: a kiszálló tulajdonosnak 90 millió forintos tagikölcsön-követelése volt a társasággal szemben, amelynek rendezéséhez a dokumentumok szerint Mihalovics biztosított 90 millió forintnyi tagi kölcsönt.
A tranzakcióhoz kapcsolódó dokumentált pénzügyi vállalás tehát mintegy 91,5 millió forint volt.
A HVG ezért már 2018-ban feltette Mihalovicsnak a kérdést, hogy miből finanszírozta ezt a befektetést a 2014-ben nyilvánosságra hozott vagyoni helyzetéhez képest. Mihalovics a finanszírozás forrását nem részletezte, és azt közölte, hogy az ügylet jogszerűen, a hatályos előírásoknak megfelelően történt. Ez önmagában természetesen nem bizonyít semmilyen szabálytalanságot. A nyilvánosan ismert adatokból azonban a finanszírozás forrása nem rekonstruálható.
Az IDEONA milliárdos céggé növi ki magát
Mihalovics később az IDEONA Zrt. igazgatóságának tagjaként, majd elnökeként jelent meg.
Az IDEONA-t 2016. június 7-én alapították. A társaság az elmúlt években jelentős vagyont halmozott fel; a nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok szerint 2023-ban 3,1 milliárd forint saját tőkével rendelkezett és több mint 1 milliárd forint adózott eredményt ért el. 2025 végére saját tőkéje már 4,704 milliárd forintra, befektetett eszközeinek értéke pedig 5,676 milliárd forintra nőtt. Mihalovics Péter ma is szerepel az IDEONA Zrt. vezető tisztségviselői között.
Egy különös döntés: a cég ingyen vagyonkezelő alapítványba kerül.
A történet egyik legérdekesebb dokumentuma egy 2023. február 23-án kelt alapítói határozat. Eszerint Ihász Attila Zsolt, az IDEONA Zrt. akkori alapítója és egyedüli részvényese a társaság valamennyi, összesen 100 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvényét
a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítványra ruházta át.
Nem adásvétel történt.
A dokumentum kifejezetten úgy fogalmaz, hogy a részvények átadására „alapítói vagyonrendelés jogcímén, ingyenesen” került sor.
Érdekes kérdés, hogy mi késztette Ihász Attila Zsoltot arra, hogy az általa 2016-ban alapított, addigra már jelentős gazdasági értékkel rendelkező IDEONA teljes részvénycsomagját ellenérték nélkül egy vagyonkezelő alapítványba helyezze.
2,8 milliárdos alapítvány divatra, utazásokra és járművekre – veszprémi kötődésű szereplők a kuratóriumban
|
A politikatudomány és a közgazdaságtan régóta vizsgálja azokat a hálózatokat, amelyekben egy időben induló politikai és üzleti szereplők pályája később újra találkozik. A szakirodalom „politikai kapcsolatok”, „haveri kapitalizmus – corny capitalism” és – amikor valaki a közszférából később az érintett üzleti körbe kerül – „forgóajtó-jelenség – revolving door” néven ír le hasonló mechanizmusokat. Ezek önmagukban nem bizonyítanak korrupciót. A döntő kérdés az, hogy a személyes-politikai kapcsolat együtt járt-e dokumentálható gazdasági előnnyel, majd később a köz- és magánszféra közötti szerepcsere olyan helyzetet teremtett-e, amelyből ugyanazon szereplői kör profitálhatott. |
Az IDEONA 2023 végén már több mint 3,1 milliárd forint saját tőkét mutatott ki. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem azonos a társaság 2023. februári piaci értékével, ezért ebből nem lehet azt állítani, hogy az ingyenesen átadott részvénycsomag akkor pontosan 3,1 milliárd forintot ért. Az azonban biztosan látható, hogy nem egy jelentéktelen társaság részvényeiről volt szó.
És itt jön a következő kérdés:
kinek az érdekét szolgálta az IDEONA vagyonának vagyonkezelő alapítványba helyezése?
A jelenleg rendelkezésünkre álló iratok alapján nincs arra utaló jel, hogy Ihász Attila Zsolt bármilyen kedvezményezetti vagy kuratóriumi pozícióval rendelkezett vagy rendelkezik a MÁRVÁNY Vagyonkezelő Alapítványban.
A kérdést azonban éppen ezért érdemes feltenni: ha valaki éveken keresztül felépít egy sikeres vállalkozást, majd annak teljes részvénycsomagját ingyenesen egy vagyonkezelő alapítvány tulajdonába adja, akkor milyen gazdasági, családi vagy vagyontervezési cél áll a döntés mögött, és kik lehetnek végső soron ennek a többmilliárdos vállalati vagyonnak a kedvezményezettjei?
Ezt az alapítvány alapító okirata, kedvezményezetti szabályai, kuratóriumi összetétele és az alapítói jogok gyakorlásának rendje alapján lehetne pontosan megválaszolni.
Az IDEONA Zrt. ma már elsősorban energetikai projektfejlesztőként jelenik meg. A társaság az elmúlt években több, naperőművet és villamosenergia-tárolást kombináló hibrid erőmű fejlesztésében vett részt. Öskün vanádium-redox flow technológiájú energiatároló létesült, és további hasonló fejlesztések is kapcsolódnak a céghez. Veszprémben pedig közvetlen önkormányzati projektben is megjelent:
a Haszkovó buszforduló komplex energetikai átalakítására kiírt közbeszerzést a VEMÉV-SZER Kft. és az IDEONA Zrt. nyerte el, a szerződéskötésre 2025. február 26-án került sor.
A történet visszaér Dózsavárosba és Aranyosvölgybe
Az IDEONA Veszprém szempontjából azért különösen érdekes, mert tulajdonosi láncán keresztül kapcsolódik az Aranyosvölgy egyik beruházói köréhez. A Golden Valley Investment 2020 Kft., amely a két déli aranyosvölgyi fejlesztés mögött áll, a VEMÉV-SZER Kft. és a Bakony–Balaton Régió Fejlesztő Zrt. tulajdonában van.
A tulajdonosi lánc további vizsgálata az IDEONA gazdasági köréhez vezet.
Így áll elő az a sajátos helyzet, hogy Mihalovics Péter, aki korábban éppen a Dózsavárost képviselte Veszprém közgyűlésében, majd Seszták Miklós miniszteri kabinetfőnöke lett, évekkel később olyan gazdasági struktúrában jelenik meg vezetőként, amely az Aranyosvölgy egyik beruházói köréhez kapcsolódik.
Ki, mennyiért és milyen feltételekkel adja vissza Aranyosvölgyet a városnak?
Porga Gyula polgármester 2026 szeptemberében bejelentette, hogy az Aranyosvölgyet hosszú távon beépítésre nem szánt területként szeretnék megőrizni. A város eközben tárgyalásokat kezdett az érintett tulajdonosokkal, és a polgármester arra kérte őket, hogy álljanak el a beépítési szándékuktól. A polgármesteri hivatal szerint ezek a tárgyalások várhatóan hosszabb folyamatot jelentenek.
Ez pedig egy újabb érdekes helyzetet teremt.
Az egykori dózsavárosi önkormányzati képviselőhöz ma egy olyan gazdasági kör kapcsolódik, amellyel Veszprém városának éppen annak a területnek a jövőjéről kell megállapodnia, amely egykor az ő helyi képviselői területéhez tartozott.
A tárgyalások eredménye jelenleg még nem ismert. Nem tudjuk, hogy visszavásárlás, csereterület, másfajta kompenzáció vagy ezek valamilyen kombinációja lesz-e a megoldás.
Éppen ezért most különösen fontos a nyilvánosság.
Ha a város bármilyen vagyoni juttatással rendezi az Aranyosvölgy helyzetét, tudnunk kell:
-
Milyen értéken számolnak el az érintett ingatlanokkal?
-
Ki és milyen módszerrel készíti az értékbecsléseket?
-
Kapnak-e a beruházók pénzt, csereterületet vagy más vagyoni előnyt?
-
Pontosan melyik társaság milyen értéket kap Veszprém városától?
-
És végül: mekkora összeget tart elfogadhatónak az a beruházói kör, amelynek gazdasági hálójában az egykori dózsavárosi képviselő, Mihalovics Péter is vezető szereplőként jelenik meg?
